Becslések a magyar politikai erőviszonyok demográfiai trendjeiről, 2025-2026

Közismert, hogy a kormánypárt és a legfőbb ellenzéki erő társadalmi bázisának nagyon más az összetétele kor, végzettség vagy településtípus szerint. De mennyire vannak konkrét számaink arról, hogy ez mit jelent egyrészt adott társadalmi csoportokon belül, másrészt a két nagy politikai blokk összetételében, ezekben a különböző dimenziókban? Például: mekkora a Tisza támogatottsága a diplomások versus a szakmunkás végzettségűek körében? Mekkora a 40 év alattiak és a nyugdíjasok között? Néhány közvéleménykutató (főleg a Medián, kisebb mértékben a 21Kutatóközpont) időnként publikál társadalmi csoportok szerint lebontott százalékokat, ezekből azonban nem látszik, hogy egymáshoz képest mekkorák a különböző támogatói csoportok. Például, ha a 65 év felettiek között kb. 50% a Fidesz támogatottsága, ez több vagy kevesebb ember, mint a 30 vagy 40 alatti - nagy többségben lévő - Tisza-támogatók csoportja? És megfordítva, mit jelentenek ezek a számok egy-egy párt bázisának az összetételére nézve, pl. mekkora a diplomások, a 40 év alattiak, vagy a községben élők aránya az ellenzéki blokkban? Ebben a posztban ezekre a kérdésekre próbáltam válaszolni interaktív grafikonokkal, kombinálva a 21Kutatóközpont és a Medián 2025-2026-os a teljes népességre vonatkozó, illetve demográfiailag részletezett pártpreferencia-méréseit a KSH demográfiai adataival. A lenti ábrák azt mutatják meg, hogy a mért pártpreferencia-százalékok abszolút számokban kb. mennyi szavazót jelentenek különböző demográfiai dimenziókban nézve: a teljes népességben, illetve nem, kor, végzettség és településtípus szerint. Megfordítva, az ábrák másik része pártonként csoportosítja az adatokat: ezek azt mutatják meg, hogy mi az összetétele a két nagy blokk, illetve a pártnélküliek csoportjának az egyes dimenziókban. Az ábrák mindegyike a belföldi szavazásra jogosult népességre vonatkozik, tehát nem terjed ki a külföldön élő magyarokra.

A megadott százalékok és abszolút számok nem azonosak a választáson várhatóan résztvevők számával és így nem tekinthetők választási előrejelzésnek sem, még akkor sem ha a mérési hibáktól eltekintünk. Ennek oka, hogy ezek a "teljes népességre" (belföldi szavazásra jogosultak) vonatkozó számok azoknak az arányát jelölik, akik a közvéleménykutatásokban megneveztek egy pártot, amelyre potenciálisan szavaznának - közülük azonban sokan tipikusan végül nem mennek el szavazni, és a tényleges szavazók száma általában olyan 80-90%-a csak ezeknek a teljes népességben mért számoknak.
Egy példa erre a Medián 2022. március végi felmérése a választások előtt, amely a belföldi relatív szavazatarányokat viszonylag jól, 2-4%-os hibával jelezte előre, de 80%-ra mérte a pártpreferenciával rendelkezők arányát, míg a valóságban (belföldön) végül csak 70.2% szavazott. A lenti becslések tehát inkább a szavazásra jogosult (belföldi) népességen belüli potenciális szimpatizáns-tábort adják meg, mintsem a várhatóan valóban szavazók számát. A teljes népességben mért pártpreferenciák jelentésében ugyanakkor mintha módszertani különbségek is lennének a közvéleménykutatók között: a 21Kutatóközpont (21KK) az utóbbi két évben jóval kisebbre mérte a pártválasztók arányát a teljes népességben, mint a Medián, tehát az előbbi intézetnél a "pártpreferenciával rendelkező" mintha egy szűkebb kategória lenne.

Az egyes alcsoportoknál (pl. diplomások, 65 fölöttiek stb.) - mivel itt a mintaméret értelemszerűen kisebb mint a teljes minta - az elméleti hibahatárok is nagyobbak, mint az egész halmazra (teljes népességre) vonatkozó becsléseknél. Ehhez még hozzájön az is, hogy egy 1000 fős teljes mintánál a mintavétel általában eleve nem tökéletesen reprezentatív, amit súlyozással szoktak korrigálni, emiatt viszont számos alcsoportnál a mintaméret a népességarányosnál is kisebb, ami tovább növeli a tényleges hibahatárt.

Mindezek miatt ezeket az ábrákat durva becslésnek, a nagyságrendek érzékeltetésének, mintsem pontos numerikus becsléseknek érdemes kezelni.

Az első, legfelső ábra a teljes népességben mutatja meg az egyes pártok illetve bizonytalanok/pártnélküliek számát és arányát. Az ezután következő ábráknál két ábrázolásmód közül lehet választani. A Trendek demográfia szerint csoportosítva gombra katintva betöltő ábrák azt mutatják meg, hogy egy adott demográfiai csoportban mekkora a politikai blokkok támogatói bázisa, a teljes csoport százalékában, illetve abszolút számban (tízezerre kerekítve). A Trendek pártok szerint csoportosítva gombra kattintva betöltő ábrák pedig azt, hogy az egyes politikai blokkoknak milyen a demográfiai összetétele a különboző dimenziókban, tehát pl. településtípus vagy életkor szerint. Mindegyik ábra alatt egy rövid szöveges összefoglaló elemzi az arányokat és trendeket.

Fontos hangsúlyozni, hogy szinte az összes lenti számhoz (és értelmezésükhöz) hozzá lehet tenni ezeket az óvatosságra intő megjegyzéseket: 1) ha a mérések rosszak, akkor értelemszerűen az értelmezések is (legalábbis részben) elesnek 2) még ha szisztematikus torzítások nincsenek is a számokban, az alcsoportokra vonatkozó hibahatárok a kis mintaméretek miatt rendkívül nagyok, amit az ábrák lábjegyzeteiben jeleztünk 3) több arra utaló dolog van, hogy a Fidesz támogatottságát a Medián és a 21KK recens mérései alulbecsülik; ha ez valóban így van, ez a lenti számokat is értelemszerűen módosítaná, de nagyon nehéz megbecsülni, hogy mennyivel.

További információkért az adatokról ld. lent, az ábrák alatt, a "Háttér" szekciót.

Háttér

Demográfiai adatok

vegz_kateg   perc_2009 perc_2024 szam_2009 szam_2024
  <chr>            <dbl>     <dbl>     <dbl>     <dbl>
1 8alt              29.5      17.9    242000    147000
2 szakmunkas        23.5      22.2    193000    183000
3 erettsegi         30.8      33.9    253000    279000
4 felsooktatas      16.3      26      134000    214000

Kód és adatforrások