Becslések a magyar politikai erőviszonyok demográfiai trendjeiről, 2025-2026
Közismert, hogy a kormánypárt és a legfőbb ellenzéki erő társadalmi bázisának nagyon más az összetétele kor, végzettség vagy településtípus szerint.
De mennyire vannak konkrét számaink arról, hogy ez mit jelent egyrészt adott társadalmi csoportokon belül, másrészt a két nagy politikai blokk összetételében, ezekben a különböző dimenziókban?
Például: mekkora a Tisza támogatottsága a diplomások versus a szakmunkás végzettségűek körében? Mekkora a 40 év alattiak és a nyugdíjasok között? Néhány közvéleménykutató (főleg a Medián, kisebb mértékben a 21Kutatóközpont) időnként publikál társadalmi csoportok szerint lebontott százalékokat, ezekből azonban nem látszik, hogy egymáshoz képest mekkorák a különböző támogatói csoportok.
Például, ha a 65 év felettiek között kb. 50% a Fidesz támogatottsága, ez több vagy kevesebb ember, mint a 30 vagy 40 alatti - nagy többségben lévő - Tisza-támogatók csoportja?
És megfordítva, mit jelentenek ezek a számok egy-egy párt bázisának az összetételére nézve, pl. mekkora a diplomások, a 40 év alattiak, vagy a községben élők aránya az ellenzéki blokkban?
Ebben a posztban ezekre a kérdésekre próbáltam válaszolni interaktív grafikonokkal, kombinálva a 21Kutatóközpont és a Medián 2025-2026-os a teljes népességre vonatkozó, illetve demográfiailag részletezett pártpreferencia-méréseit a KSH demográfiai adataival.
A lenti ábrák azt mutatják meg, hogy a mért pártpreferencia-százalékok abszolút számokban kb. mennyi szavazót jelentenek különböző demográfiai dimenziókban nézve: a teljes népességben, illetve nem, kor, végzettség és településtípus szerint.
Megfordítva, az ábrák másik része pártonként csoportosítja az adatokat: ezek azt mutatják meg, hogy mi az összetétele a két nagy blokk, illetve a pártnélküliek csoportjának az egyes dimenziókban.
Az ábrák mindegyike a belföldi szavazásra jogosult népességre vonatkozik, tehát nem terjed ki a külföldön élő magyarokra.
A megadott százalékok és abszolút számok nem azonosak a választáson várhatóan résztvevők számával és így nem tekinthetők választási előrejelzésnek sem, még akkor sem ha a mérési hibáktól eltekintünk.
Ennek oka, hogy ezek a "teljes népességre" (belföldi szavazásra jogosultak) vonatkozó számok azoknak az arányát jelölik, akik a közvéleménykutatásokban megneveztek egy pártot, amelyre potenciálisan szavaznának - közülük azonban sokan tipikusan végül nem mennek el szavazni, és a tényleges szavazók száma általában olyan 80-90%-a csak ezeknek a teljes népességben mért számoknak.
Egy példa erre a Medián
2022. március végi felmérése a választások előtt,
amely a belföldi relatív szavazatarányokat viszonylag jól, 2-4%-os hibával jelezte előre, de 80%-ra mérte a pártpreferenciával rendelkezők arányát, míg a valóságban (belföldön) végül csak 70.2% szavazott.
A lenti becslések tehát inkább a szavazásra jogosult (belföldi) népességen belüli potenciális szimpatizáns-tábort adják meg, mintsem a várhatóan valóban szavazók számát.
A teljes népességben mért pártpreferenciák jelentésében ugyanakkor mintha módszertani különbségek is lennének a közvéleménykutatók között: a 21Kutatóközpont (21KK) az utóbbi két évben jóval kisebbre mérte a pártválasztók arányát a teljes népességben, mint a Medián, tehát az előbbi intézetnél a "pártpreferenciával rendelkező" mintha egy szűkebb kategória lenne.
Az egyes alcsoportoknál (pl. diplomások, 65 fölöttiek stb.) - mivel itt a mintaméret értelemszerűen kisebb mint a teljes minta - az elméleti hibahatárok is nagyobbak, mint az egész halmazra (teljes népességre) vonatkozó becsléseknél.
Ehhez még hozzájön az is, hogy egy 1000 fős teljes mintánál a mintavétel általában eleve nem tökéletesen reprezentatív, amit súlyozással szoktak korrigálni, emiatt viszont számos alcsoportnál a mintaméret a népességarányosnál is kisebb, ami tovább növeli a tényleges hibahatárt.
Mindezek miatt a lenti ábrákat inkább durva becsléseknek, a nagyságrendek érzékeltetéseként érdemes kezelni, mintsem pontos numerikus becsléseknek.
Az első, legfelső ábra a teljes népességben mutatja meg az egyes pártok illetve bizonytalanok/pártnélküliek számát és arányát.
Az ezután következő ábráknál két ábrázolásmód közül lehet választani.
A
Trendek demográfia szerint csoportosítva
gombra katintva betöltő ábrák azt mutatják meg, hogy egy adott demográfiai csoportban mekkora a politikai blokkok támogatói bázisa, a teljes csoport százalékában, illetve abszolút számban (tízezerre kerekítve).
A
Trendek pártok szerint csoportosítva
gombra kattintva betöltő ábrák pedig azt, hogy az egyes politikai blokkoknak milyen a demográfiai összetétele a különboző dimenziókban, tehát pl. településtípus vagy életkor szerint.
Mindegyik ábra alatt egy rövid szöveges összefoglalóval elemeztem az arányokat és trendeket.
Fontos hangsúlyozni, hogy az összes lenti számhoz (és értelmezésükhöz) hozzá lehet tenni ezeket az óvatosságra intő megjegyzéseket: 1) ha a mérések rosszak, akkor nyilván az értelmezések is elesnek 2) még ha szisztematikus torzítások nincsenek is a számokban, a hibahatárok a demográfiailag lebontott alcsoportoknál a kis mintaméretek miatt rendkívül nagyok 3) több arra utaló dolog van, hogy a Fidesz támogatottságát a Medián és a 21KK recens mérései alulbecsülik; ha ez valóban így van, ez a lenti számokat is értelemszerűen módosítaná, de nagyon nehéz megbecsülni, hogy mennyivel.
További információkért az adatokról ld. lent, az ábrák alatt, a "Háttér" szekciót.
A Medián a két nagy blokkot ennél nagyobbra méri: 2.9-3.2 (Tisza) illetve 2.1-2.5 milliósra, miközben a kispártok bázisát ugyanakkorára. Emiatt a Mediánnál pártnélküliek csak olyan másfél millióian vannak már csak (21KK: 2 millió). A számok a Mediánnál is stabilak, bár a Tisza bázisnál mértek egy fokozatos, összesen kb. 300 ezres bővülést 2025 őszétől.
Háttér
A pártpreferencia számokhoz a Medián és a 21Kutatóközpont felméréseit használtam. A többi közvéleménykutató demográfiai lebontást általában nem publikál vagy az adataik nem letölthetőek. Emellett a többi intézetnek a múltbeli teljesítménye (illetve kapcsolataik) is ellentmondásos(ak). A 2002 óta készült választás előtti előrejelzéseket egy korábbi cikkben gyűjtöttem össze gyűjtöttem össze (adatok itt). A Medián 2002 óta minden választáson helyesen jelezte előre a választás győztesét, átlagosan 2-3%-ot tévedve pártonként, ami a legalacsonyabb hiba-szint a rendszeresen mérő cégek között.
A 21 Kutatóközpontnak - mivel egy néhány éve megjelent cég - nincsen ilyen hosszú távra visszamenő "recordja", viszont a 2024-es EP-választások előtti felmérésük az összes intézet közül a legjobb lett, mindössze kb. 1%-os átlagos (pártonkénti) hibával. Emellett, a 21KK részletes, letölthető, viszonylag transzparens módszertanú kutatásokat közöl, ezért használtam az ő méréseiket is. A demográfiaialag részletezett felmérések nagy része ugyanakkor a Mediántól van, a 21KK csak néhányszor közölt ilyet, viszont a teljes népességre vonatkozó méréseik egy vagy két havonta folytonosan megjelennek 2025 tavasza óta.
Demográfiai adatok
A demográfiai adatokat a KSH összefoglaló tábláiból, illetve a 2022-es országgyűlési választás honlapjáról vettem. Az adatfile-ok letölthetők a projekt Github mappájából (input_files/).
A grafikonokat utolsó lépésben a flourish honlapján manuális beállításokkal generáltam, de minden ehhez szükséges táblázat megtalálható az output_folder-ben, illetve a táblázatokat generáló
R kód itt. Ez utóbbi file-ban megadtam a linkeket, ahonnan az eredeti táblázatok letölthetők.
Az adatokban volt néhány hiányosság, amelyek miatt feltételezésekkel kellett élni.
A 74 éven felüliek végzettség szerinti eloszlására nem találtam adatot a KSH-nál, csak a 15-74 közötti népességre.
Ezért itt (≥74 év) azt feltételeztem, hogy a végzettség szerinti megoszlás megfelel a legkorábbi adatpont (2009) teljes lakosságra vonatkozó adataival. Ez a feltételezés egy további bizonytalansági tényező a végzettségi szerinti népességeloszlásban, bár nem túl nagy.
Az egész 74+ csoport kb. 822 választó, akik így oszlanak el végzettség szerint, ha a 2009-es illetve ha a 2024-eseket használjuk (a 'perc_...' oszlopok százalékot, a 'szam_...' oszlopok abszolút számot jelölnek):
vegz_kateg perc_2009 perc_2024 szam_2009 szam_2024
<chr> <dbl> <dbl> <dbl> <dbl>
1 8alt 29.5 17.9 242000 147000
2 szakmunkas 23.5 22.2 193000 183000
3 erettsegi 30.8 33.9 253000 279000
4 felsooktatas 16.3 26 134000 214000
Tehát kb. 50-100 ezer fős bizonytalanságot okoz ez a végzettség szerinti csoportokban, azaz kb. ekkora a különbség kategóriánként, ha a 2009-es illetve 2024-es végzettség-adatokat alkalmazzuk a 74+ csoport megoszlására, ami pártonként nézve maximum kb. 50 ezres bizonytalanságot jelenthet az abszolút számokban.
A választásra jogosult népesség méretére a 2025. októberi 12-i adatot használtam, ami 7 635 775 (7.64 millió) fő volt.
Ez a szám havi pár ezerrel csökken, mivel a halálozások száma meghaladja a 18 éves korba belépők számát.
Ez a 7.64 millió választó csak a belföldi, magyarországi lakcímmel rendelkező szavazókat foglalja magában, tehát a levélszavazásra jogosultak (kb. 441 ezer fő 2025/10-ben) nincsenek benne, mint ahogy rájuk a magyarországi közvéleménykutatások sem terjednek ki általában.
Kód és adatforrások
hungary politics elections demographics data-visualisation magyar