Lépésről lépésre: a NER-váltó választási blokk kialakulása
A NER választási vereségének nagyságrendjét és területi mintázatait már több színvonalas elemzés is feltérképezte [1-7]. Közös következtetésük: az eltolódás a teljes magyar település-hierarchiát átfogta - a Tisza nemcsak a közép- és kisvárosokban, de a községek jelentős részében is “letarolta a vidéket” [1,4,7], miközben minden szinten megtizedelődött a Fidesz bázisa.
Ez a cikk az előbbi elemzésekhez három aspektusban szeretne hozzátenni: ez az eltolódás időben mikor ment végbe a 2022-2026 ciklusban, mekkora volt abszolút számokban kifejezve, illetve mik voltak a fő mozgások az egyes választói blokkok között. Az elemzés alapja az utóbbi négy év három választási eredményeinek (OGY2022, EP2024, OGY2026), illetve a Medián közvéleménykutató teljes népességre vonatkozó, hosszú idősoros adatainak vizuális elemzése.
Azt, hogy milyen választói mozgások eredményezték végül a Fidesz bukását jobban láthatjuk, ha a választások és a KVK (közvéleménykutató) adatok trendjeit elsősorban az összes választó (vagy “teljes népesség” - ezt a két kifejezést felváltva fogom használni) arányában nézzük. A legtöbb elemzés a leadott szavazatok arányában elemzi a változásokat, ami logikus, ha a mandátumokban kifejezett eredményeket nézzük, ugyanakkor így nézve a trendeket nem mindig látható tisztán, hogy mi okozta az elmozdulásokat: a Fidesz-bázis zsugorodása, a Tiszához való átállása, vagy a Tisza-bázis növekedése más forrásokból? Időben követve a pártpreferenciák arányát az összes választó körében jobban beazonosítható, hogy mi is történt és milyen sorrendben. A közvélemény-kutatások mellett fontos köztes adatpont az utóbbi négy évre nézve a 2024-es EP választás (EP2024). Általában véve az EP választások kevésbé használhatók a teljes választói csoportok méretének a megbecsülésére, mert annyira alacsony a részvétel. A 2024-es EP választás azonban kivétel volt, ugyanis a részvétel magas (60%) szintet ért el. Ezzel egyrészt validálta a teljes népességre vonatkozó KVK-okat (ld. később). Másrészt, mint idén áprilisban kiderült, az EP választáson “felvonult” Fidesz-bázis gyakorlatilag a teljes bázisnak felelt meg, a volt kormánypártnak további tartalékai már nem voltak. Így a 2024-es EP választási eredmények megmutatják, hogy addigra mennyiben történt meg a Fidesz-bázis eróziója, illetve az (egykori) ellenzéki bázis kibővülése, település-szintekre lebontva.
Az elemzésben mindvégig a hazai szavazatokról lesz szó. Egyrészt, mert a KVK adatok ezekre vonatkoznak, az erdélyi/vajdasági (és nyugati diaszpóra-beli) levélszavazatokra nem. Másrészt, mivel a mandátumokra az utóbbiaknak szinte semmi hatásuk nincsen (+1 Fidesz mandátum az OGY választásokon), így ez utóbbiak jórészt “holt” szavazatok. Végül, az erdélyi/vajdasági levélszavazatokat egy súlyosan manipulált rendszerben születnek (illetve inkább: szedik őket össze), így a magyar választási rendszernek ez a része még formális-technikai értelemben sem nevezhető tisztának. Emellett, végig a listás szavazatokról fogok beszélni, mivel itt az országos trendek az érdekesek elsősorban - az egyéni eredmények egyébként szinte tökéletesen korreláltak a listásokkal (néhány kivételtől eltekintve), így a listás-egyéni megkülönböztetés eleve nem sok különséget jelent(ene).
Alapvető viszonyítási pontként érdemes összefoglalni a legutóbbi három választás eredményeit az összes választó arányában, illetve abszolút számokban kifejezve:
| Fidesz-KDNP | Mi Hazánk | Tisza | Óellenzék | Vál. jogosult | Szavazott | Nem szavazott | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| OGY 2022 | 2,81 | 0,33 | – | 2,12 | 7,76 | 5,45 | 2,31 |
| EP 2024 | 1,99 | 0,30 | 1,34 | 0,84 | 7,66 | 4,56 | 3,09 |
| OGY 2026 | 2,18 | 0,35 | 3,34 | 0,12 | 7,62 | 6,07 | 1,55 |
A 2022, 2024, 2026 választások listás eredményei.
Forrás: NVI
2022 ·
2024 ·
2026
Óellenzék = DK, MSZP, LMP, PM, Momentum, Együtt, MKKP, Jobbik, 2RK, MMN.
Millió fő tízezerre, ill. az összes választó %-a egy tizedesjegyre kerekítve.
A NER-váltó választói blokk összeállása három lépésben valósult meg a 2022-es választásokat követően. Haladjunk időrendben.
2022-2023: erózió
A 2022-2026 ciklusra visszanézve leggyakrabban a pártválasztók közötti trendeket szokás bemutatni - amelyek 2020 után így néztek ki, a Medián méréseit használva (amelyeket mindhárom választás visszaigazolt):
Ez alapján azt gondolhatnánk az események sorrendje a következő volt:
- a Fidesz támogatottsága kb. stabil volt 2024 közepéig
- a Tisza megjelenésével és az EP választásokat követően kezdett el süllyedni
- a Tisza térnyerése kb. megfelelt a régi ellenzék térvesztésének, elsősorban onnan táplálkozott, majd a választások előtti néhány hónapban bővült még tovább a korábban pártnélküliekből
Ez az értelmezés azonban részben téves lenne. Ennek oka, hogy ha csak a “pártválasztó” kategóriát nézzük, akkor összekeveredik pl. az hogy egy párt szavazóinak száma stabil, vagy hogy valójában zsugorodik, de egy általános de-mobilizáció mellett, így a pártválasztókon belül stabilnak tűnik. Vagy megfordítva: egy párt támogatottsága süllyedhet azért mert valóban támogatókat veszt, de azért is, mert más pártoké nő, és így az összetétel-hatás miatt süllyed. Pontosan ez utóbbi két dolog történt az előző cikluban.
Erről tisztább képet kaphatunk, ha a teljes népességben vett trendeket nézzük:
A 2022-es választáson az összes választó kb. 36%-a szavazott a Fideszre (2,8 millió szavazó), míg a teljes népességben mért potenciális tábor kb. 40%, azaz 3 millió volt. Ez a bázis 2022 vége felé nagyot zuhant, majd 2023 végére kb. 30%-on, azaz 2,3-2,4 millió körül stabilizálódott. Tehát a 2022 nyara és 2023 ősze közötti időszakban a volt kormánypárt elvesztett 600-800 ezer támogatót, az összes támogatójának kb. egynegyedét. Ez még azelőtt játszódott le, hogy a Tisza Párt egyáltalán megjelent volna. Ez a lassú, de összességében nagyon jelentős erózió ugyanakkor a pártválasztókra számított százalékokban kevésbé jelenik meg ebben az időszakban. Miért? Mert a pártnélküliek csoportja ugyanebben az időszakban szintén meredeken nőtt: a 2022-es választások környékén még csak 20% körül volt, 2023 végére kb. 35%-ra nőtt az arányuk. A teljes népességben mért párt-szimpatizáns csoportok majdnem mindig nagyobbak, mint a ténylegesen szavazók száma. Ökölszabályként alkalmazható, hogy 70-80% körüli részvétel mellett ennek a “potenciális szimpatizáns” körnek kb. 80-90%-a megy el szavazni: a 2023 végére 2,4 millió körüli “tág” Fidesz bázis előrejelezte, hogy mennyi ennyi szavazója lehet a Fidesznek élesben, bár ezt akkor még nem lehetett biztosan tudni. A 2022-2023 során lemorzsolódó Fidesz-szavazók tehát ekkor elsősorban passzívvá váltak, nem pedig más pártokhoz mentek át. Eközben azonban az ellenzéki pártok támogatottsága is csökkent, innen a pártnélküliek csoportjának kb. 15%-os, azaz egymillió körüli felduzzadása 2022-2023-ban.
2024: ellenzék-váltás és konszolidáció
Ebben a helyzetben jelent meg 2024 tavaszán a Tisza Párt. Ekkor két tendencia megindulása figyelhető meg. Egyrészt a régi ellenzéki pártok összesített bázisa meredeken zuhanni kezdett. Az összes választó kb. egynegyedéről (kb. 2 millió szavazó) 2024 végére 5-10% közé, tehát kb. félmilliósra zsugorodott a régi ellenzéki pártok összesített bázisa. A Tisza Párt 2024-2025-ös támogatóinak jó része visszaemlékezésen alapuló felmérések szerint is [8,9] a 2022-es ellenzéki blokkból jött. Ugyanakkor már ebben az időszakban százezrek kezdtek el áramlani a pártnélküliek sorából a Tisza Párt felé, ahogyan azt a fenti ábrából is láthatjuk: a pártnélküliek száma a 2023 végi 2,5-2,7 millióról alig több, mint 1,5 millióra apadt 2024 végére. Tehát alapvetően két dolog történt 2024 során: egyrészt az újonnan megjelent Tisza Párthot áramlott át a szinte teljes ‘22-es ellenzéki blokk, illetve megindult egy mobilizáció amiből szintén kizárólag a Tisza profitált. A 21KK visszaemlékezéseken alapuló, 2025 közepén készült felmérése [8] szerint az akkori Tisza bázisban kb. 250 ezer korábbi Fidesz szavazó volt. Az alapján, hogy 2023-ban először a pártnélküliek tábora nőtt meg, ők minden valószínűség szerint azok voltak, akik először passzívvá váltak, majd 2024-25-ben a Tiszához mentek át. Ezekről a trendekről egy nagyon érdekes “zuhanás közbeni” pillanatképet ad a 2024-es EP választás.
EP2024: 2026 előképe a Fidesz, de nem az ellenzék számára
A 2024-es EP választás (EP2024) összehasonlítása a 2023-24-es teljes népességre vonatkozó mérésekkel és a 2026-os választásokkal validálja ezeket a méréseket és lényegében bizonyítja azt, hogy a Fidesz-tábor eróziója ekkorra lényegében végbement és az ekkor látott erőviszonyok a Fideszre nézve gyakorlatilag egészen 2026 áprilisáig konzerválódtak. Az EP2024-en az összes választó 26%-a szavazott a Fideszre (2 millió szavazó), míg 2026 áprilisában 28,6% (2,18 millió szavazó): szinte ugyanannyi, miközben a teljes részvétel húsz százalékponttal - 60-ról 80%-ra - nőtt. Tehát az EP2024 utáni trendek elsősorban a Tisza példátlan mértékű további erősödéséről szóltak, egy stagnáló, de nem tovább zsugorodó Fidesz és egy gyakorlatilag nullára zsugorodó “óellenzék” mellett.
A településtípus szerinti lebontások tisztán megmutatják mindezt:
Látható, hogy az átrendeződés a Fidesznél és az ellenzéknél egymással pont ellentétes sorrendben történt. A Fidesz teljes népességben számolt szavazataránya 2022-ről 2024-re minden településszinten bezuhant. Ekkor, 2024-ben még lehetett azt gondolni, hogy ez csak az EP választások alacsonyabb részvétele miatt volt, és valójában még megvan a három milliót közelítő régi bázis, de valójában a Medián felméréseiből már lehetett látni, hogy ez nem így van: a teljes népességben mért bázis ekkorra már csak 2,4 milliós volt, amelynek kb. 85%-a részt vett az EP választásokon is. Az egyes település-szinteken a visszaesés meglehetősen uniform volt, 6-12 százalékpont a teljes népesség arányában kifejezve (sorrendben az ábra településkategóriái szerint, falvaktól Budapestig: 6, 8, 10, 12, 12, 11, 11, 9 százalékpont visszaesés). 2026-ra ezek a 2024-re kialakult támogatottság-számok minimális mértékben mozdultak: hiába nőtt meg a teljes részvétel kb. 20 százalékponttal, a volt kormánypárt ebből a növekményből mindössze néhány százalékpontot tudott megszerezni, az összes település-szinten. Másképpen fogalmazva: bár 2026-ban másfél millióan többen szavaztak, mint az EP választáson, a volt kormánypárt szavazatszáma egyetlen település-kategóriában sem tudott néhány tízezezernél többel nőni, az utolsó kb. másfél évben megmozgatott gigantikus állami és félállami erőforrások ellenére. Igaz, a bázis nem is csökkent egyetlen kategóriában sem, hanem gyakorlatilag ugyanakkora maradt, mindössze 180 ezerrel bővülve országos szinten. Tehát a Fidesz-bázis zsugorodása 2024 nyarára már végbement, ezután már csak a szintentartás sikerült, habár ez a Medián és a 21KK kutatásai alapján nem egy teljesen statikus bázist jelentett, kb. 400 ezernyi szavazó “kicserélődött” a Fidesz-bázison belül (ld. lent).
Az ellenzék szempontjából a 2024-es EP választás egészen más fejlődési pontot jelentett. A 2022-es ellenzéki bázisnak (az MKKP-t is beleértve) ekkor még “csak” kb. 2/3-a vándorolt át a Tisza Párthoz, a régi ellenzéki pártok pedig még kb. 800 ezer szavazatot kaptak, tehát a bázis későbbi teljes abszorpciója a Tisza Pártba még csak nagyrészt ment végbe. A Tisza és az “óellenzék” ekkor még összeadva is hasonló eredményt ért el, mint a 2022-es ellenzéki összefogás (+MKKP): országosan 2,18 millió szavazatot szerezve a 2022-es 2,12 millióhoz képest. Nyilván ez nem jelenti azt, hogy a 2022-es és 2024-es csoport teljesen azonos lett volna, ugyanakkor a “konzerváció” mértéke felmérések [8] és modellezésre épülő elemzések [10] alapján nagyon nagy volt, közel 90%-os. A település-kategóriák szerinti eredményeket nézve is erősödhet ez a feltételezésünk, mivel a legtöbb település-kategóriában mindössze 1-2 százalékpontos különbség van a teljes ellenzék 2022-es és 2024-es szavazataránya között (teljes népesség). Ugyanakkor az ötezer főnél kisebb településeknél már ekkor volt egy 3-5%-os növekmény, ami összefügghetett a Tisza Párt sikeresen mobilizáló [11] első országjárásával. Összefoglalva: az EP választás egy pillanatképet adott egyrészt a Fidesz-bázis előző két évben megtörtént súlyos eróziójáról, és a már 2/3-ban végbement “ellenzékváltásról”, amely során a régi ellenzék bázisa az új kihívó mögé sorakozott föl. Ugyanakkor ekkor még egy döntetlen közeli állapotról beszélhetünk ahol a kétmilliós Fidesz-táborral szemben egy alig nagyobb (2,2 milliós) és még nem egészen egységes ellenzéki blokk állt, ráadásul a Mi Hazánk kb. 300 ezres tábora is intakt maradt. Ez még nem lett volna elég a kormányváltáshoz sem, de a 2/3-hoz biztosan nem. Hogyan lett ebből egy 3,34 milliós Tisza tábor, azaz kb. 1,2 millióval nagyobb választói blokk, mint a volt kormánypárté?
2025-26: befagyott Fidesz-bázis, fokozódó mobilizáció
2024 júniusa és a 2026. áprilisi választás között a Fidesz-bázis abszolút mérete a Medián-felmérései szerint gyakorlatilag nem változott: kb. 2,4 milliós maradt, amiből az EP-n 2 millióan az országgyűlési választáson pedig 2,2 millióan vettek részt.
A drámai változás a másik oldalon történt: az EP-választáson még kb. másfél milliós Tisza-bázis 2026 tavaszára kb. 3,6 milliósra nőtt a Medián szerint, amelynek több, mint 90%-a az urnákhoz is járult. Honnan jött ez a kb. kétmilliós növekmény, kevesebb, mint kettő év alatt?
A teljes népességben mért számokból nagyjából kiolvasható a válasz. Itt hozzá kell tegyük, hogy elvileg az, hogy pl. a pártnélküliek száma valahány százezerrel csökken és egyidejűleg a Tisza párt támogatóinak száma ugyanennyivel nő még nem bizonyítja, hogy itt ugyanazokról az emberekről beszélünk, hiszen elvileg lehetséges, hogy az aggregált (nettó) számok változatlanok, miközben valamilyen mértékben kicserélődnek egyes csoportok. Ennek a realitása azonban nagyon kicsi, legalábbis rövidtávon. Mivel a Fidesz-tábor mérete mozdulatlan volt ebben az időszakban, a Tisza-bázis pedig gyakorlatilag azonos mértékben bővült a pártnélküliek és az “óellenzék” csoportok zsugorodásával, megkockáztathatjuk, hogy ezek a változások nagyrészt megfeleltethetők egymásnak. Az így produkált - erős, de nem 100%-os “konzervációt” feltételező - egyszerű aritmetikai becsléseket a Medián [12] és a 21KK [8,9] visszaemlékezésen alapuló felmérései, illetve komplexebb modellezési megközelítések is visszaigazolják, habár az is kiderül belőlük, hogy 3-4 év alatt azért volt egy kb. 10-15%-os kicserélődés a Fidesz-bázisnál.
A Tisza bázisának EP-választás utáni bővülése alapvetően két hullámban zajlott. Az EP idején mért - és a választási eredmény által visszaigazolt - kb. 1,5 milliós tábor (teljes népesség 19%-a) 2025 elejére 2,5 milliósra bővült (teljes népesség 33%), majd 2025 nyarára 2,9 milliósra (38%). Ezzel egyidőben a pártnélküliek száma kb. 500-600 ezerrel csökkent (29→22%) és a régi ellenzéki szavazóké is hasonló mértékben, miközben ekkor a Fidesznél is volt egy kb. hasonló mértékű erózió, tehát itt valamennyi kereszt-áramlás (Fidesz→Tisza) is lehetett, bár a 21KK ekkoriban publikált mérése szerint [8] kevésbé volt jelentős. Tehát a Tisza bővülése nagyrészt és hasonló mértékben jött a régi ellenzékből, illetve a pártnélküliek belépéséből.
Ezután 2025 novemberig megtorpant a Tisza-bázis bővülése, és ezzel egyidőben pár százalékpontnyi (hibahatáron belüli) Fidesz-erősödést is mért a Medián, miközben tovább nőtt a politikai aktivitás, a pártnélküliek csoportja újabb 300-400 ezerrel süllyedt, ami valószínűleg korábban passzívvá vált Fidesz-szavazók visszatérését is jelezte. A régi ellenzék támogatottsága ebben az időszakban megint tovább süllyedt, újabb kb. háromszázezer szavazóval, és a teljes népességben 5% alá ment.
Ezután, 2025 novembertől indult meg az utolsó nagy mobilizációs hullám. Ezekben az utolsó hónapokban a Tisza (potenciális) bázisa újabb kb. 700 ezerrel bővült és a Medián becslése szerint elérte a kb. 3,65 milliót, s ennek kb. 90%-a el is ment szavazni. A leadott szavazatok arányában a Medián végül 0,25%-os (!) pontossággal jelezte előre a Tisza listás eredményét. Az utolsó mérésnél a pártnélküliek már nem is voltak elkülönítve a többi párttól, de hozzávetőleges becslés alapján számuk kb. 300-400 ezerrel csökkent 2025 novemberhez képest, míg a többi ellenzéki párt 200-300 ezer további szavazatot veszthetett, tehát a növekmény nagyobb része az új belépőkből jöhetett - eközben a Fidesz tábora még ekkor is nagyjából stabil maradt.
Ezt a teljes népesség számok alapján számított hozzávetőleges rekonstrukciót összehasonlíthatjuk a Medián a választások előtt publikált felmérésével, ahol a 2022-es - emélkezetből felidézett - szavazat szerint is lebontották a pártpreferenciákat:
Forrás: Medián, 2026. április 8.
Ahhoz, hogy ezeket a százalékokat abszolút számokká kovertáljuk tekintetbe kell vennünk egyrészt a halálozásokat, másrészt a belépő új szavazókat.
A 2022-os és a 2026-os választások előtti hónapokban is jelentős mértékű Fidesz vezetés volt a 65+ csoportban, kb. a következő arányban: 50% Fidesz, 30% óellenzék/Tisza, 20% más/pártnélküli.
Az újonnan belépő csoportokban ezzel szemben már 2022 elején kb. fordított, 50-20-30 ellenzék-Fidesz-más/pártnélküli arányok voltak, ami 2026-ra 75-10-15 Tisza-Fidesz-más aránnyá vált.
Ezeknek a számoknak a középértékét használva kiszámolhatjuk a 2022-es választó blokkok demográfiai változását, tekintve hogy az azóta történt kb. 510 ezer halálozás szinte kizárólag a 65+ csoportban volt, miközben kb. 400 ezer új választó lépett be a 18-29 csoportba.
A 2022-es választói blokkok (csak demográfiai szempontból) a halálozások miatt kb. így változtak 2026-ra:
Fidesz: 2,81m - 0.5*0,51m → 2,55m
Ellenzéki összefogás: 1,94m - 0.3*0,51m → 1.8m
Más párt: 0.62m - 0.1*0,51m → 0.57m
Nem szavazott: 2,37m - 0.1*0.51 +0.4m → 2,72m
A fenti demográfiailag korrigált blokkok összege 7,64m, ami csak 20 ezerrel tér el a 2026-ban ténylegesen a névjegyzéken lévőktől (7,62m), ami kisebb, mint 0,5%-nyi hiba, így elfogadhatónak mondható. Alkalmazva ezekre a blokkokra a Medián 2026/04 választás előtti “honnan hová” számait, kiszámíthatjuk, hogy a 2026-os blokkoknak mi volt az összetétele “eredet” szerint:
| Honnan (2022) | Tisza (2026) | Fidesz (2026) | Meghalt (2022–26) | Más / pártnélküli |
|---|---|---|---|---|
| Fidesz-KDNP 2,81m → 2,55m élő |
0,31m 9% (Tisza) |
1,89m 79% (Fidesz) |
0,26m 51% |
0,36m 22% (más) |
| Ellenzéki összefogás 1,94m → 1,80m élő |
1,58m 43% (Tisza) |
0,02m 1% (Fidesz) |
0,15m 29% |
0,20m 13% (más) |
| Más párt 0,62m → 0,57m élő |
0,27m 7% (Tisza) |
0,04m 2% (Fidesz) |
0,05m 10% |
0,26m 16% (más) |
| Nem szavazott (+érvénytelen) 2,37m → 2,72m* |
1,50m 41% (Tisza) |
0,44m 18% (Fidesz) |
0,05m 10% |
0,79m 49% (más) |
| Összesen (2026) | 3,66m | 2,39m | 0,51m | 1,61m |
* A „nem szavazott" sor tartalmaz ~0,4m új (2022 után nagykorúvá vált) szavazót is. A százalékok oszloponként értendők (az adott 2026-os párt táborából mekkora részt ad az adott sor).
A fenti táblázat alapján összefoglalhatjuk a fő mozgásokat 2022 és 2026 között.
A Fidesz 2,8-3 milliós 2022-es bázisából összesen kb. 900 ezren morzsolódtak le, ebből:
- kb. negyedmillióan meghaltak
- kb. háromszázezren a Tiszához mentek át
- kb. háromszáz-négyszáz ezren pártnélkülivé váltak (vagy - jóval kisebb részben - a MH-hoz vándoroltak)
Emellett kb. négyszázezer 2022-ben nem szavazó választó is csatlakozott a Fidesz-bázishoz. A 2022-es bázisnak összességében kb. 2/3-a maradt meg, a 2026-ban még élő 2022-es bázisnak pedig háromnegyede, miközben a 2026-os bázis kb. egynegyede 2022-höz képest új volt.
A Medián becslései és a demográfiai korrekció alapján alapján a Tisza 3,5 millió körüli választás előtti bázisából:
- kb. 45%-a (1,6 millió ember) a 2022-es ellenzéki összefogásból jött
- kb. 40%-a (1,5 millió ember) 2022-ben nem szavazott, ebből kb. 250-300 ezer lehetett új szavazó (400 ezer új belépő 60-70%-a)
- kb. 300 ezer volt Fidesz-szavazó
- kb. 250 ezer más pártok (döntően valószínűleg MKKP) 2022-es szavazói
Azaz a Tisza-bázis majdnem fele 2022-ben (és ‘24-ben) nem szavazó választó volt. A 21 Kutatóközpont választások előtti hasonló “honnan-hová” mérése nagyon hasonló számokat közölt. Egy jelentősebb eltérés, hogy a 2022-ben nem szavazott → Tisza/Fidesz mozgás ott jóval kisebb volt, emiatt 10-15%-kal kisebbre becsülve mindkét bázis abszolút méretét, minimálisan kisebbre, mint ami a választáson ténylegesen elért szavazatszám. Ebben az értelemben a Medián mérése reálisabbnak tűnik a teljes “potenciális” tábor méretére nézve, de összességében a Medián és a 21KK szavazatvándorlási becslése közötti különbség nem nagy, és valószínűleg jórészt módszertani (lekérdezési) különbségekből adódik. A fenti szavazatvándorlási becslések szintén konzisztensek komplexebb modellezési megközelítések becsléseivel.
A választási eredmények település-kategória szerinti bontásában fent láthattuk, hogy ez milyen jelentős növekményt jelentett minden település-szinten a kormányváltó blokk számára: a 2024-es kombinált (Tisza + óellenzék) ellenzéki bázis minden település-szinten minimum 10, de van ahol 15 százalékpontot emelkedett az összes választó arányában.
Emiatt a nagyon széles bázisú mobilizáció miatt az eredmények földrajzilag nézve (is) teljesen átbillentek 2022-höz képest, és már csak az 1000 főnél kisebb településeken volt Fidesz-előny, és még ott is csak néhány százaléknyi:
Ez egyben azt is jelentette, hogy a Medián felmérése szerint a Tisza bázisa demográfiailag relatíve kiegyensúlyozottá vált 2026 áprilisára:
- nem szerint: fele-fele férfi és nő
- település-szerkezet: 1/4 község, 1/3 kis-közepes (nem megyei jogú) város, 1/4 megyei jogú város, 1/5 Budapest
- életkor: 1/4 30 alatti, 1/6 65 fölötti, a köztes három csoport (30-40, 40-50, 50-65) mindegyike kb. 1/5
- iskolázottság: 1/8 nyolc általános vagy kevesebb végzettség, 1/6 szakmunkás, 2/5 érettségizett, 1/3 diplomás
A legnagyobb aránytalanság a Tisza-bázisban a nyolc általánost végzettek, szakmunkások és a nyugdíjaskorúak (kb. 0,5-0,7x, tehát ennyiszer kisebb a teljes népességben való arányuknál) körüli alulreprezentáltsága, illetve a másik oldalon a diplomások, 40 alattiak és budapestiek 1,5-1,7x felülreprezentáltsága, ugyanakkor ezek sem olyan mérvűek mint a korábbi ellenzéki választói blokkoknál.
Részletesebb ábrák erről itt.
A Fidesz választások előtti bázisának kb. 35%-a lakott községekben, 40%-a 65 évnél idősebb (további 30% 50-65 közötti), és 60%-nak nincsen érettségije, ami egy jóval aránytalanabb képet mutat.
A választások után: a Fidesz-bázis összeomlása
A választások után több közvéleménykutatás is egyöntetűen azt jelezte (Medián, 21KK, Publicus), hogy a Fidesz bázisa jelentős, kb. 600 ezres mértékben csökkent, 2,1-2,3 millióról kb. 1,5-1,6 millióra zsugorodva:
Ezzel egyidejűleg hasonló mértékben tovább bővült a Tisza bázisa, már 4,5 milliót is meghaladva.
Mivel demográfiai lebontások egyelőre nem jelentek meg, ezért nagy kérdés, hogy a Fidesz bázis “leszakadt” 1/3-a mely demográfiai csoportokból jött elsősorban: inkább a bázis többségét adó kistelepülési-idősebb-alacsony iskolázottságú csoportból, vagy a párt április elején még meglévő, de régóta kisebbséget alkotó és fogyatkozó számú iskolázottabb, kevésbé idős, inkább városi támogatói váltak le. Ha ez utobbiról van szó, ez méginkább idősebbé és kistelepülésekre beszorulttá tenné a bázis összetételét, ami azt vetítené előre, hogy a még megmaradt kb. másfél milliós tábor csak demográfiai okokból - ha a várható politikai trajektóriát nem is nézzük - kb. évi 60-70 ezerrel zsugorodhat, ami most már a megmaradt támogatói tömeg évi 5%-át jelentené.
A politikai előrejelzés és a különböző politikai narratívák várható ellenállóképessége nem tárgya ennek az elemzésenek és túl is menne keretein. Azt megállapíthatjuk, hogy a Fidesz-bázis eróziója már 2022 óta tart, és 2024 után minden erőfeszítés ellenére sem sikerült megállítani a folyamatot: bár néhány százezer 2022-ben nem szavazó választót sikerült bevonni, ez nem tudta kompenzálni a veszteségeket a Tisza-párt illetve a politikai passzivitás irányában, miközben az elöregedés miatti demográfiai veszteség egyre erősebben hat. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a választások után a párt azonnal elvesztette támogatóinak közel egyharmadát, nehéz elképzelni, hogy egy ilyen hosszútávú leszállóágban lévő politikai erő - amelynek vezetői és támogatói is nagyrészt 60 év felettiek, és a megkérdőjelezhetetlen “vezér” visszatérését az összes választó kb. 2/3-a nemkívánatosnak és irreálisnak tartja - radikális profil-váltás nélkül meg tudná fordítani ezt a folyamatot. Ugyanakkor azt is nehéz elképzelni, hogy az utóbbira, ti. az alapvető változtatásra ez a politikai erő képes lenne, bár vezetésváltás esetén nem lehet kizárni. Ezen a ponton talán érdemes felidézni a Fidesz-bázis alakulását egészen 2010-től nézve:
Alapvetően a következő periódusokat különböztethetjük meg, a fent elemzett időszak, tehát 2022 előtt:
- 2009-2011: a NER létrejötte, 3,5 milliós tág Fidesz-bázis, amelyből azonban csak 80%-ban vett részt a választásokon. 1,5 milliósra zsugorodott liberális/baloldali ellenzék, erősödő, de még egymillió alatti Jobbik
- 2011-2012 közepe: kezdeti válság. A Fidesz-bázis összezuhan kb. kettő millióra, 2012-ben az “óellenzék” összesített támogatottsága egy pillanatra eléri a Fideszét
- 2013-2022: “high NER” - 2018-ig folyamatosan emelkedő, majd stabil Fidesz támogatottság, széteső “óellenzék”, egymilliós Jobbik. 2015-től 2022-ig emelkedő politikai aktivitás. 2018-ra kialakul a bő hárommilliós Fidesz-bázis, ami egészen 2022 második feléig kitart.
Azaz: bár volt egy-két rövid időszak, amikor a Fidesz bázis úgy tűnt, hogy megroppan (2011-2012, 2014-2015), az ellenzék sosem tudott egy blokkban tartósan kettő millió támogató felé menni 2024-ig, így az egykori kormánypárt hegemóniája stabil volt. Ez esett szét 2022-től: lassú erózióval, majd a választásokat követően hirtelen zuhanással. És most, 2026. májusában, a Fidesz-bázis mérete kb. akkora, mint az egykori “balliberális” ellenzéké, de öregebb és más demográfiai dimenziókban méginkább egyoldalú.
A másik oldalon a Tisza-bázis felfutása nagyon gyors folyamat volt, és a választások előtti kb. 3,5 milliós bázisból kb. másfél millió szavazó a 2022-ben nem szavazók közül jött, illetve új szavazó volt. Könnyen elképzelhető, sőt valószínű, hogy a kormányzás nehézségeivel szembesülve a jelenleg már 4,5 milliósra mért bázis apadni fog, vissza a választás előtti 3-3,5 milliós sávba, vagy akár a 2025 eleji 2,5 millió körüli szintre. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy a 2026-os “rendszerváltó” szavazóblokk valaha Orbánhoz fordulna, mint ahogy 2011-ben - az akkori kormánypárt kezdeti válságából - sem az egykori balliberális ellenzék profitált, amely soha nem tudott feltámadni, bár vegetálása még közel egy évtizedig tartott.
Így ha megindulna a Tisza-bázis apadása, az könnyen lehet, hogy inkább a 2024 utáni nagyon magas politikai aktivitás süllyedését jelentené: ebben az esetben pedig akár egy 2,2-2,5 milliós bázis is elég lehet arra, hogy a Tisza Párt akár több cikluson keresztül is kormányozzon. Ezt tovább valószínűsíti, hogy a Tisza bázisa földrajzilag meglehetősen kiegyensúlyozott és széles bázisú, az átlagnál iskolázottabb és fiatalabb, és minden valószínűség szerint nagyon motivált, hogy ne történjen visszafordulás egy NER-típusú autokratikus rendszer és az európai szövetségi rendszerből való kisodródás felé. A jövő kiszámíthatatlan: megjósolhatatlan, hogy hogyan fog kinézni a magyar politikai erőtér akár csak néhány év múlva - az azonban valószínű, hogy nem az utóbbi másfél évtized megismétlődése vagy reinkarnációja lesz.
Hivatkozások
[1] Átlátszó: Fellázadó magyar vidék: hazai pályán verte meg a Tisza a Fideszt, a legfideszesebb kerületekben álltak át legtöbben
[2] Telex: Bedöntötte a Tisza a Fidesz bástyáit, tarolt az egyéni választókerületekben
[3] Telex: Legaktívabbak, legkisebbek, legnagyobb győztesek és legszorosabb versenyek: a 2026-os választás legjei
[4] 24.hu: Eltűnt a Fidesz a városokból, 13 ezer fős a legnagyobb település, amelyet Orbánék meg tudtak tartani
[5] 444: Főleg apró falvakban bukott óriásit a Fidesz, de a felcsúti választókerület központjában is elvesztette szavazói 42 százalékát
[6] Válasz Online: Öt ok, ami miatt a Fidesz elveszítette a magyar vidéket
[7] Választási Földrajz: A Tisza letarolta a vidéket, ezért lett meg a kétharmada
[8] Honnan erősödik a Tisza, hova tűnnek a Fidesz szavazói?
[9] Párhuzamos valóságok: kormánypártiak és ellenzékiek eltérő napirend érzékelése
[10] Elite defection and opposition realignment in Hungary
[11] Ábrákon és térképeken mutatjuk, mennyire volt hatékony Magyar Péter országjárása
[12] Mozgó szavazók: Honnan jöttek, hova mentek?
Kód és adatok
hungary politics elections demographics data-visualisation magyar